Jelentkezem!

Nagyon régen írtam már ide... Úgy igazán nem készült semmi :( Belekezdtem ebbe-abba, de nem nagyon fejeztem be őket :( Se időm, se kedvem... Igazán ez utóbbi hiányzott. Inspirálódtam azért a neten, belekóstoltam a scrapbookba, a szalaghímzésbe és más dolgokba is...

Ám az utóbbi hetekben belekezdtem egy Nora Corbett keresztszemesbe, és valami más is készült... Csak próbaképpen. A színvilága nem 100% olyan, amilyennek képzeltem, de nem volt túl sok alapanyagom :/ Így lett, amilyen lett. És hosszú-hosszú idő elteltével valamit igazán élveztem!!!!

Virág

Ez a kis virág készült nálam az elmúlt időszakban. Felkeltette az érdeklődésemet az egyéb kézimunkák, hímzések világa, melyet összefoglaló néven az angol csak "embroidery" néven említ. Rendkívül változatos hímzési technikák léteznek, melyek szabadon variálhatóak. Csak a képzeletünk szab határt az alkotásoknak.

A hímzési technikák elsajátításában nagy segítségemre volt Sarah oldala, ahol a hímzésfajták csoportokba gyűjtve, lépésről lépésre képekkel illusztrálva vannak feltüntetve, szóval lehet tanulni.

A következő könyv (The Embroidery Stitch Bible Betty Barnden-től), amely magyarul is megjelent (perpillanat szerintem nem kapható könyvesboltokban) is tartalmaz mindenféle fajta hímzés-technikát, szerintem jól használható. Nevéhez méltóan olyan biblia-féle.

                                                                                  

Hogy készült ez a virág?

Volt egy nagyon egyszerű kis mintám, melyet kimosható filccel átmásoltam egy egyszerű vászonra. (az ablakra tettem, hogy jól átlátsszon az anyag).

A szirmokat körbehímeztem stem stitch néven ismert hímzésfajtával. Ezt követően 3 lila árnyalattal kiltöltő öltéseket használva (long and short stitch) kihímeztem a szirmokat, átöltöttem a keretöltéseket is, így azok nem látszanak a végeredményben).

Végül 3 fajta sárgát vettem a kezembe (külön-külön :)) és a már jól ismert francia csomókkal (french knot) kitöltöttem a virág közepét.

Venus osztott hímzővel dolgoztam, 3 szálat használtam.

Még egy előny jutott eszembe, amely a figyelmemet elterelte a keresztszemesről: a munkámat ugyan folyamatosan nézni kell, nem kell azonban még egy mintát is a kezembe fogni és számolgatni az öltéseket.

Tehát tudok mellette akár filmet is nézni :)

Virágos kedvemben!

Nem megy. Most nem tudok megbirkózni a keresztszemes hímzés monotonitásával...

Másra vágyok.

Ez a kis szösszenet készült a héten próbaképpen.

A fonal nem valami túl jól eltalált darab: Puppets osztatlan hímzőfonal - soha nem fogok ilyet használni többet. Mosásnál egyből ereszti a színét. Az anyag tojáshéjszínű (?) vászon. Ilyennel sem dolgoztam még, nehezen vasalható, és mivel a fonal rossz minőségű, nem is nagyon próbálkoztam vele. Majd legközelebb, normális osztott hímzővel :)

Mostanában ezeken a helyeken jártunk :)

A harag és a szomorúság

Hol volt, hol nem volt…

Abban az elvarázsolt birodalomban, ahová ember sohasem juthat el, vagy talán örök időktől fogva úgy haladnak át rajta az emberek, hogy észre sem veszik…

Abban az elvarázsolt birodalomban, ahol a megfoghatatlan dolgok valósággá válnak…

Volt egyszer…

Egy csodálatos kis tó.

Kristálytiszta vizű tavacska volt, a szivárvány minden színében pompázó halak úszkáltak benne, s a felszínén a napnak minden szakában a zöld valamennyi árnyalata tükröződött vissza…

Egy szép napon együtt indult fürödni ehhez a bűvös, áttetsző vizű tóhoz a harag és a szomorúság. Mindketten levetették a ruhájukat, és meztelenül mentek be a vízbe.

A harag nagy sebbel-lobbal (hiszen a harag mindig siet), gyorsan megfürdött, és még annál is gyorsabban igyekezett kifelé a vízből…

Mivel azonban a harag vak, vagy legalábbis nem látja tisztán a valóságot, s minthogy akkor épp meztelen volt, és sietett, a parton gyorsan magára kapta az első ruhát, amely útjába akadt…

Történt azonban, hogy az a ruha nem az övé volt, hanem a szomorúságé…

Így aztán a harag szomorúságnak öltözve távozott.

A szomorúság szokásához híven szép nyugodtan, ráérősen, háborítatlanul múlatta az időt azon a kies helyen, s amikor befejezte a fürdőzést, minden sietség nélkül (jobban mondva az idő múlásáról tudomást sem véve), lassan, komótosan kisétált a vízből.

A parton észrevette, hogy nincsen ott a ruhája.

Amint azt mindnyájan nagyon jól tudjuk, ha van valami, amit a szomorúság végképp nem szeret, akkor az a meztelenség; úgyhogy fölvette szépen az egyetlen ruhát, amelyet a tóparton talált: a harag ruháját.

Azt tartják, hogy attól fogva, ha az embernek útjába akad a harag, akkor vak, kegyetlen, rettenetes és tajtékzó, ám ha hagyunk rá időt magunknak, hogy jobban szemügyre vegyük, akkor rádöbbenünk, hogy ez a harag, amelyet látunk, álarc csupán, és a harag álarca mögött valójában… a szomorúság rejtőzik.

[Idézet Jorge Bucay: Elgondolkodtató történetek c. kötetéből]

Rózsás nap...

A múltkori kis rózsás minta egy képkeretnek készült. Egy szép fénykép megy majd bele :)
Ilyen lett keretezve:

Nagyon jó volt hímezni végre. Hónapokig nem nagyon fogtam tűt a kezembe, és erre is elég nehezen vettem rá magam. De aztán amikor belejöttem, akkor olyan jó érzés volt, megint láttam benne a fantáziát, meg a szépséget, megnyugtatott és feldobott. Érdekes, milyen időszakok vannak az ember életében... Most pedig, hogy láthattam keretezve - felöltöztetve, még jobban tetszik. Máris kinéztem a következő munkámat, már a helye is megvan :)
Mondhatjuk, hogy ez egy visszatérés? :) Szépen elkezdtem rendezgetni a fonalaimat, rendberakni, átválogatni az anyagimat, előszedtem a már kész munkáimat, amelyek nincsenek még bekeretezve (jó sok felgyűlt...). Jó érzés volt :)

Valami készül

Már nem sok van hátra 23-ig, de még maradt egy pár napotok jelentkezni!!!

Úgyhogy hajrá Lányok (és fiúk??), ne gondolkodjatok sokáig.

Addig pedig egy kis muti:

Természetesen ez NEM az, amit ki fogok sorsolni a jelentkezők között. Teljesen máshova készül ez a szép kis virágos bigyóka.

A játékról itt.