Mostanában ezeken a helyeken jártunk :)

A harag és a szomorúság

Hol volt, hol nem volt…

Abban az elvarázsolt birodalomban, ahová ember sohasem juthat el, vagy talán örök időktől fogva úgy haladnak át rajta az emberek, hogy észre sem veszik…

Abban az elvarázsolt birodalomban, ahol a megfoghatatlan dolgok valósággá válnak…

Volt egyszer…

Egy csodálatos kis tó.

Kristálytiszta vizű tavacska volt, a szivárvány minden színében pompázó halak úszkáltak benne, s a felszínén a napnak minden szakában a zöld valamennyi árnyalata tükröződött vissza…

Egy szép napon együtt indult fürödni ehhez a bűvös, áttetsző vizű tóhoz a harag és a szomorúság. Mindketten levetették a ruhájukat, és meztelenül mentek be a vízbe.

A harag nagy sebbel-lobbal (hiszen a harag mindig siet), gyorsan megfürdött, és még annál is gyorsabban igyekezett kifelé a vízből…

Mivel azonban a harag vak, vagy legalábbis nem látja tisztán a valóságot, s minthogy akkor épp meztelen volt, és sietett, a parton gyorsan magára kapta az első ruhát, amely útjába akadt…

Történt azonban, hogy az a ruha nem az övé volt, hanem a szomorúságé…

Így aztán a harag szomorúságnak öltözve távozott.

A szomorúság szokásához híven szép nyugodtan, ráérősen, háborítatlanul múlatta az időt azon a kies helyen, s amikor befejezte a fürdőzést, minden sietség nélkül (jobban mondva az idő múlásáról tudomást sem véve), lassan, komótosan kisétált a vízből.

A parton észrevette, hogy nincsen ott a ruhája.

Amint azt mindnyájan nagyon jól tudjuk, ha van valami, amit a szomorúság végképp nem szeret, akkor az a meztelenség; úgyhogy fölvette szépen az egyetlen ruhát, amelyet a tóparton talált: a harag ruháját.

Azt tartják, hogy attól fogva, ha az embernek útjába akad a harag, akkor vak, kegyetlen, rettenetes és tajtékzó, ám ha hagyunk rá időt magunknak, hogy jobban szemügyre vegyük, akkor rádöbbenünk, hogy ez a harag, amelyet látunk, álarc csupán, és a harag álarca mögött valójában… a szomorúság rejtőzik.

[Idézet Jorge Bucay: Elgondolkodtató történetek c. kötetéből]

Kullancsok!

Annak, akinek kutyája van, érdemes tudni, hogy a kullancs imádja a kutyákat, egy csomó veszélyes betegséget terjeszt közöttük is, ráadásul az életére is törhet. Jó, ha kéznél van egy szemöldökcsipesz, a nyakánál megfogjuk és csavarva eltávolítjuk az betolakodót.
A hétvégi kiránduláson 50-70 közötti kullancs mászkált Mimin, annak ellenére, hogy befújtuk. Szinte mindet le tudtuk szedni róla. Az egész család napokig bogarászta. Kettő kivéltelével...
Tényleg rengeteg kullancs van az erdőkben Magyarországon. Ráadásul nem is a legveszélyeztetettebb terület a Mátra.... és mégis.

Életünk

Nem régen még ilyen forma tavasz volt a lakásunkban. Még igencsak csípős hidegek voltak kint, a szobában már szívünket melengették a szebbnél szebb, színes és illatos virágok. Azóta persze a kertben is megkezdődött az élet, szebbnél szebb meglepetésvirágok bújnak elő a földből, virágba borultak a fák (főleg a szomszédban, mivel nálunk a radikális metszés tavasszal elvette a kedvüket).

Ezen a képen pedig egy túlvilágra szenderült kutyára hasonlító alvó/napozó Mimi látható. Kezdem megszokni ezeket a fura pózokat - de azért néha ellenőrzöm, hogy vesz-e még levegőt :)

Karácsony óta nem posztoltam és most sem tudok hímzős képet mutatni, pedig azóta eltelt 4 hónap. Lehetséges, hogy túladagoltam a fonalat, de most nem tudok leülni kereszteket készíteni, sem semmi mást. Esténként és ha máskor egyedül vagyok, olvasni szoktam, gyakorlatilag elolvashatatlannak imponáló könyvmennyiséget halmoztam fel a polcaimra és a számítógépemre, ennek ellenére még mindig találok olyan könyvet, amit örömmel hazavinnék a könyvesboltok - antikváriumok polcairól. 

Rákaptam a könyvismertetés/-véleményezés ízére is, szinte minden olvasmányomról készül egy kis összefoglaló a másik blogomon. Irtó gyorsan túlnőtte keresztszemes testvérét, már több, mint 100 bejegyzés található az oldalon.

Lehetséges, hogy a valóságból is túladagoltam magam?

Valahogy nem tudok elszakadni a mesés hercegnőktől, a különleges indiai tájaktól, az időutazástól, a vérfagyasztó krimiktől és minden mástól, amit az utóbbi időben a könyvektől kaptam. 

És hogy a mai világban, amikor a könyvek nagy részét vászonra viszik, számomra miért jobb mégis könyvet olvasni, mint tévét nézni? Az olvasás olyan, mintha aktívan részt vennénk a történetben, elképzeljük a szereplőket, a tájakat, átlengi hangulata a szobánkat/napozóágyunkat legalább 5 méteres körben. 

És mi a legfantasztikusabb az egészben? Az, amit a nem olvasó ember el sem tud képzelni: az első pár percben látod a betűket, a sorokat és észrevétlenül, szépen lassan eltűnnek előled, fel sem fogod, mi történik, de nem a sorokat látod magad előtt, nem az egymás után pakolt betűket olvasod össze szavakká, hanem magas várak, sötét erdők, nagyvárosi forgatag, csendes patakok, egy padon ülő szerelmes pár,... jelenik meg előtted olyan élesen, mintha valóság lenne. Ez soha nem történik meg a tévé előtt, de a moziban sem. Ennek az élménynek olyan éles lenyomata marad az agyunkban, hogy hosszú évek múlva is fel tudjuk idézni egy-egy jó könyv hangulatát, ismét meg tud érinteni az atmoszférája - pedig lehet egyetlen mondatot nem tudnánk elmesélni a történetből. 

Ezt jelenti a jó könyv.

Advent

Mindenkinek kellemes karácsonyvárást kívánok így advent 3. vasárnapján, ami a sok dolgozónak az egyetlen szabad nap is a héten. Ez egy olyan szép nap nálunk, amikor megszakításokkal ugyan, de egész nap örülhettünk a hóesésnek :)

Home sweet home

Sok-sok hét várakozás, a várakozást követő rengeteg munka után nagy örömünkre vasárnap beköltöztünk az új otthonunkba!!! Nagy az öröm, de még nagyobb a rendetlenség és a fejetlenség, amelyen mostmár megpróbálunk úrrá lenni valahogyan. Miminek tegnap készült el a háza, bár a tető még csak ideiglenes. Városi kutyusból sáros tanyasi kutya lett, felfedezi a kertet és a szomszéd kutyalakókat :) Közben persze minden nap várja, hogy mikor megyünk már haza és kérdezi, hogy mire való ez a felhajtás.
Mi pedig hol a kávét találjuk meg, hol a borotvát, így minden nap egyre jobb lesz :)

Életjelek

Az elmúlt napokban egyszerűen nincs időm hímezni. Ha pedig fáradtan lehullok az ágyra vagy a fotelba, mint egy őszi falevél, akkor pedig nincs kedvem finom munkát végezni.
Mostanában sokat dolgozunk. Másodállást is vállaltunk :) A cél érdekében mindent. Hogy egy nap végre elköltözhessünk az otthonunkba...

Szép napjaink

Képes beszámoló az elmúlt 2-3 hét szépséges napjairól....

Critical mass Debrecenben.... Biciklis felvonulás, évente kétszer kerül megrendezésre, érdekes módon mindig olyankor, amíg még túl hideg van vagy már túl hideg van :) Azért mi hűségesen elmegyünk, hátha lesz sok bicikliutunk és az autósok is odafigyelnek ránk (én szeretném, ha a gyalogosok is néha.... meg a biciklisek a gyalogosokra, vagyis mindenki mindenkire... és világbéke....). De főleg sokan vagyunk, megyünk együtt, biciklizünk keresztül a városon és közben jót beszélgetünk. Nekem ez a legfontosabb.

 Mimi is diót szed. Csak a szájából próbáljuk kicsalni :D Ha még kell utána.... ;)

 Egy szép hétvégén diót szedtünk az én mi kis huncut kutyánkkal, Mimivel, aki már lassan 4 hónapos lesz. Közben felbukkant egy béka is, akit lencsevégre kaptam.

Most hétvégén séta a tónál....

Már így tud feküdni első szóra....

Végül a debreceni hőlégballon-világbajnokság néhány lufija, melyeket felfújtak a debreceniek kedvéért a főtéren a szemünk láttára. Húúúú de izgi volt :) És gyönyörű.

Áááááá....

Vicces volt a tegnap estém.... Nagy hévvel leültem csinálni a második világítótornyot és egy csomót haladtam vele. Alig várom már, hogy elkészüljön, pontos terveim vannak a keretezésre vonatkozóan... De lényeg a lényeg, hogy a célomhoz egy cseppet sem kerültem közelebb, hiszen szinte mindazt, amit tegnap kihímztem, kb. kétszer annyi idő alatt ki is bontottam, mert felcseréltem 2 színt :( Az 1 lépést előre, kettőt hátra tipikus esete. Utálok bontani, ráadásul persze nem homogén a minta, el is varrtam a végét, szóval a hegyes ollómmal vágtam ki minden 4.-5. szemet és úgy próbáltam visszabontani, hogy a többi rész megmaradjon szépen.... Ááááá....!

Hétvégére viszont gyönyörű időt mondanak (hiszem, ha látom!). Kinek mi a terve? Mi valószínűleg állatkertezünk.... Hiába, hazavágyom :) Meg biciklizni.... Bár ezt most el se tudom képzelni. Már téli garbót kellett felvennem a 15 fok alatti kabátommal, szóval nagyon súlyos a helyzet nálunk. És eső is van kilátásban... Hogy lesz ebből holnapra szép idő??

Ismét itt....

Kedveskéim, bekukkantottam a blogomba és realizáltam, hogy márciusban még egyetlen sort se írtam :( Hát most igyekszek pótolni. Sajnos nem nagyon hímeztem. Valahogy nem fog a hely, mászkálok mindenfele, sütögetek, néha olvasok is, de valahogy a hímzés kicsit elmaradt. Bár tegnap megint elővettem a világítótornyokat, újra megjött a kedvem hozzájuk, így azt gondolom, hamarosan tudok mutogatni is. Valahogy az elmúlt pár hétben hiába nézegettem meg a gyönyörű mintáimat, vagy rendezgettem a fonalaimat, nem volt hangulatom tűt ragadni... Megvártam, míg elmúlik. De olvasgatva a blogjaitokat, Nektek is szokott ilyen periódus előfordulni az életetekben.
Este azért még kiegészítem ezt a bejegyzést, mert egy egész csomó klassz dolog történt az elmúlt hetekben, amiről beszámolok :)
Nade addig is gyönyörűséges tavaszi napokat kívánok minden Barátomnak!

Pillanatkép!

Ami 2 nappal ezelőtti pillanatot rögzített, de azért látszik, hogy már finisben vagyok :) Keretezésen és elkövetkező terveken gondolkodok....
Már nagyon várom, hogy kész legyen, ezért most többet hímzek, mint korábban.... Időm is több van, még a jövő héten nem dolgozok: tanfolyamon vagyok, annak meg vége van legkésőbb délután 2-kor (de inkább hamarabb).
A ma délutáni programom is tök klassz: megnézzük az Avatart 3D-ben :) Láttátok már? Eddig mindenkitől azt hallottam, hogy nem érdemes kihagyni!

Áldott Karácsonyt!

Kedves Ismerőseim,

Ezúton kívánok Áldott, békés karácsonyt Nektek, és kívánom, hogy minden álmotok, vágyatok váljon valóra a 2010-es évben!
















Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

. . . Bizalmas szívvel járom a világot
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben

. . . És valahol csak kétkedő beszéd
Hallok szomorúan nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak s higgyünk rendületlen
S ne csak így decemberben...

Képek az életemből....

Aminek nagyon örültem: Tegnap találtam a fenti girlandot, mindössze 600 Ft-ért :) Máris feltettük a boltívünkre, és szerintem nagyon szép lett! Elképzelhető, hogy karácsony után se vesszük le, mert nem teljesen ünnepi jellegű.





















Ezeket a könyveket szereztem be az elmúlt napokban :) Lesz mit olvasgatnom :)
























És persze hímezgettem az elefánimat is, kinőttek a lábai és az ormánya! (Még nem mind, így igencsak elborulni :) Mindig megfogadom, amikor valami ilyen nagy munkával elkészülök (bár ilyen nagyot azért még sose csináltam), hogy legközelebb csak sokkal kisebbeket fogok, hogy el is készüljön ebben az életben, de aztán megint beleszeretek egy hatalmss képbe, és persze az kell, minden áron... :)
Holnap viszont már ismét dolgozok, mivel meggyógyultam, ha tetszik, ha nem :o)

És persze szeretnék minden kedves Barátomnak nagyon kellemes adventi készülődést kívánni! (Hát nem gyönyörű ez a kép??)

Kincsek

Újra volt egy kis időm hímezgetni, így haladtam az elefántos képemmel. Várom már, hogy kész legyen, bár még a felénél se járok. Vagy maximum a felénél.

Hoztam egy-két kincset is a másik kontinensről. Amúgy ott sem kapható több, mint itt, pontosabban a netes boltokban, mert azért itt nálunk nem olyan nagy a választék. De Pesten voltam már olyan boltban, ahol ámultam és bámultam ahhoz képest, amilyen választékot kint találtam. Csak persze sokkal népszerűbb a keresztszemes, mint itt, ezért lehet kapni a közértben is hozzávalókat. Árakban az itthonihoz hasonlóak a készletek, a DMC fonalak olcsóbbak, átszámítva kb. 80 FT egy matring.









Találtam egy új dolgot is: punch needle a neve, olyasmi, mint a subakészítés. Van hozzá egy speciális tű, és a végeredmény olyasmi lesz, mint egy bolyhos törülköző. Vettem is egy készletet, kipróbálás címen, nagyon édes:


























Meg vettem egy ilyen magnóliás képet is:


























És találtam olyan anyagot is, amivel lehet hímezni egyéb anyagokra, majd ha kész a munka, akkor el lehet távolítani.

Kincseim, élménybeszámoló

Első bejegyzésem, amit ismét itthon írok. Hosszú élménybeszámoló helyett beszéljenek a képek, milyen is volt....
Mindenkinek köszi, aki drukkolt nekünk és velünk volt lélekben, nagyon jól éreztük magunkat, ám sok-sok minden miatt mégis újra itthon vagyunk. A jövőt nem tudom, de az biztos, hogy holnaptól dolgozok.... szóval sok időm a jövőben sem lesz, ám remélem, mégis több, mint eddig volt!



Air Canada:



Itt laktunk:




A város:




Október legeleje:




Préri:




Heritage Park:





A Ford T-modell, ami megváltoztatta a világot!




Calgary és a Calgary Tower:









Élveztem a Micheal's-t :)



Lake Luise, az egyik legszebb hely a világon!!